Michael Gordon Oldfield 1953-ban született 3. gyermekként Readingben, (Berkshire,Anglia). Maureen, édesanyja ápolonő, apja Raymond pedig általános háziorvos. Bátjya, Terry, nővére Sally, mindketten zenészek.
Pályáját akusztikus gitárral kezdte, Harold Wood-ban, helyi folk-együttesekben. Ebben az időszakban a Shadows együttes tette rá a legnagyobb hatást; ez későbbi műveiben gyakran visszaköszön.
14 évesen Sally nővérével megalakították a Sallyangie nevű duót és szinte azonnal szerződést kaptak a Transatlantic Recordstól. Egyetlen lemezük, a "Children of the Sun" után azonban feloszlottak, majd a bátyjával alakított duót Barefoot néven, ami szintén rövid életű lett, lemezük nem jelent meg.
1970-ben (még mindíg csak 17 évesen!) Kevin Ayers háttércsapatához, a The Whole World-höz csatlakozott mint basszusgitáros, ahol összebarátkozott David Bedford billentyűs/zeneszerzővel, aki rengeteget segített neki a Tubular Bells létrehozásában. Ayers-szel két albuma jelent meg, a Whatevershebrinswesing, és a Shooting at the Moon.
Ez alatt az idő alatt Mike összerakta a Tubular Bells demóját, és elkezdett vele kilincselni a kiadóknál. Sikertelenül. Végül 1972-ben összefutott Richard Bransonnal, aki épp akkor indította el saját kiadóját, a Virgin Recordsot; ő (miután megmutatta hangmérnökeinek, Tom Newman-nek és Simon Heyworthnek) végül látott fantáziát az anyagban.
A Tubular Bells 1973-ban látott napvilágot; egy legenda megszületett.
